Csopak

Weboldal

\\\"csopaki riviérát\\\" a világhírű geológus és geográfus, Lóczy Lajos (1849-1920) illetékes bemutatni, akinek Csopak nyugati szélén volt a villája, és 1891-től 28 éven át irányította a Balaton és környéke kutatásán fáradozó 60 kiváló tudós munkáját.
Az őskori, az ókori és a népvándorlás kori népek is megkedvelték e gyönyörű tájat, a \\\"csopaki riviérát\\\". A karsztforrásokban és szénsavas forrásokban igen gazdag és jó megélhetést biztosító területen szinte mindenhol megtalálható az itt élt népek régészeti hagyatéka a rézkortól a honfoglalás koráig.
A község nevét, némelyek török, mások szláv eredetűnek tartják. Egyesek szerint Árpád ajándékozta a területet Sopok nevű vitézének. A Csopak név első hiteles forrása, a veszprémi káptalan csereszerződési oklevele, mely 1277-ből származik. Vetési Albert veszprémi püspöknek voltak itt birtokai, aki egyike volt Mátyás király kedvelt diplomatáinak. A káptalan földjein dolgozó jobbágyok már László királytól adómentességet kaptak. Privilégiumukat Mátyás király is megerősítette. A másfél százados török uralom idején a községek csaknem teljesen elnéptelenedtek. A 18. sz. elején a Szebenből és a Szerémségből érkező telepesek élesztik újjá a falut.